Orbán Viktor odapörkölt: Brüsszel ámokfutásának következtében az európai gazdaság térdre esik!

Az orosz energia betiltása helyett a brüsszeli bürokraták koncentráljanak a közel-keleti háború következményeinek kezelésére – javasolta a miniszterelnök.

A mai napi érezteti hatását a háború a magyar gazdaság növekedésére, még ha a kezdeti sokk valóban enyhült. Ez mondta a Mandiner kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Idén 7,5-8, jövőre pedig már 9 százalékos béremelkedés és jelentős GDP-bővülés is jöhet.
Jöhet a gyorsuló növekedés, de a háború még mindig visszahúzza a magyar gazdaságot – így látja a magyar gazdaság helyzetét Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki hétfőn tartott sajtótájékoztatóján az idei és jövő évi várakozásaikra is kitért.
Németh Dávid az ukrán háború hatásáról elmondta: visszahúzza a régiós gazdaságokat, még ha nem is extrém mértékben. A Mandiner kérdésére elárulta, ez mit is jelent pontosan: nagyságrendileg 0,2 százalékkal húzza vissza a magyar gazdasági növekedést a háború. Az elején volt egy nagy sokk, amely során megugrottak az energiaárak, akkor rendkívül negatívnak tűnt a helyzet, azóta már stabilizálódtak az ellátási láncok és a magyar gazdaságot ért negatívumok is enyhültek.
Az orosz energiáról való leválással kapcsolatban elhangzott, hogy sok európai ország már más útvonalon keresztül szerzi be a forrásokat. Németh Dávid szerint ez ugyan drágább megoldás, de üdvözlendő, hogy csökkent az egyoldalú kitettség.
Lapunk kérdésére, hogy az olcsó energiáról való leválás nem okoz-e jelentős versenyhátrányt, versenyképességbeli visszaesést, az elemző úgy fogalmazott: az energiaintenzív iparágak számára ez valóban drasztikus lépés, az orosz energiáról való leválás egyértelmű hátrány. Ugyanakkor vannak az uniós terveknek – Németh szerint – Magyarországra nézve pozitívumai is, például az orosz olaj árát 45 dollárra nyomnák le hordónként, ez kedvezne hazánknak, legalábbis a költségvetésnek mindenképp.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz energia betiltása helyett a brüsszeli bürokraták koncentráljanak a közel-keleti háború következményeinek kezelésére – javasolta a miniszterelnök.
Az energia viszont egyértelműen drágább lenne, így növelni kell a beszállítók körét. Kérdés, mennyire lehet a gázszállítást csöveken megvalósítani, mivel az LNG hazánk esetében kevésbé érné meg. Hozzátette: a Török Áramlaton keresztül lehet kazah és más környező mezőkről gázt behozni.
Ukrajna várható uniós csatlakozásával kapcsolatban lapunknak leszögezte: a magyar mezőgazdaságot mindenképp érintené, hiszen sokkal nagyobb léptékű az ottani termelés, olcsóbb is. Az Uniónak emiatt úgy kell majd elosztani a forrásokat, hogy a magyarok ne szenvedjenek súlyos károkat. Véleménye szerint ugyanakkor ez a kérdés még messze van, addig pedig a magyar agrárium is fejlődhet, vagy más növényekre állhat át.
A következő években az ország tartani tudja a 4-4,5 százalékos hiányt, attól is függ persze, hogy teljesít a régió. Románia például drasztikusan lefelé húzza a régiós átlagot, de magas a hiány Szlovákiában és Lengyelországban is megugrott 2024-ben. 2027 előtt így nem is reális a 3 százalékos hiánycél Magyarországon.
A magyar államadósság a régióban magas, de 2009 óta stabilizálódott a mennyiség, ezzel pedig közelítjük a régiós átlagot, hiszen mindenhol máshol növekszik az államadósság GDP-arányos mértéke.
2019-ben egyébként 65 százalék körüli volt az államadósság, ám a covid miatt ismét 70 százalék körülire ugrott.
Németh Dávid rámutatott: a régióban Magyarország GDP-arányosan – statisztikailag – ugyan kevesebbet költ szociális kiadásokra, mint a nyugati államok, de nálunk ezen ellátások jelentős része adókedvezménybe ment át, ami pedig már nem is tartozik ebbe a tételbe. A várható életkor egyébként sokat javult Magyarországon, immár 76 év.
Szintén pozitív, hogy annak veszélye, hogy Magyarországon valaki mélyszegénységbe süllyed, kifejezetten alacsony. Az EU-s átlag 16 százalék körüli, míg a magyar 12 százalék, ebben a régióban is jó helyen állunk
– szögezte le az elemző.
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Hiába riogatnak az álhírterjeszők: a teljes népességből több mint egymillióan – köztük közel 350 ezer gyermek – tudott kilépni a szegénység fenyegetéséből, és csatlakozni a középosztályhoz. Szalai Piroska írása.
A magyar gazdaság növekedéséről Németh Dávid elmondta: a nemzetközi környezet nem túl kedvező. Idén nem várható, hogy a régiós átlagnak megfelelő növekedést ér el hazánk, 2026-ban már esélyesebb. Az európai bizalmi indexek alapján még mindig az óvatosság jellemző a kontinensen. A feldolgozóiparban javult a hangulat, de a szolgáltatásoknál ezzel szemben romlott. Magyarországon az előbbinek van nagyobb súlya, így a folyamatok kedvezőek hazánknak.
A magyar GDP-növekedésre több dolog is hat, legfrissebb tényezők közül az olajáremelkedést emelte ki Németh Dávid. Idén ő 0,4-1,2 százalékos növekedést prognosztizál, jövőre viszont már lehet 3 százalék körüli a növekedés.
Ezt is ajánljuk a témában
Javulhat a kapcsolat az EDP lezárása után.
Jövőre egyébként várható egy nagyobb léptékű uniós forrás lehívása, idén még kevesebb eu-s pénz érkezhet be.
A K&H elemzője Donald Trump tarifáiról is szót ejtett, ezek Magyarországot leginkább a gyógyszergyártáson keresztül érinthetik, de jelenleg jóval kevésbé ártanának, mint a környező országoknak.
Mint említette, a régió még mindig olcsó, így megéri a nyugati államoknak áttelepíteni ide gyártósorokat. A magyarországi nyugati és távol-keleti gyárak jövőre már biztosan látszódni fognak a statisztikákban, 1,2-1,3 százalékpontot is hozzáadhat a növekedéshez az ipar várható megugrása.
A béremelésekre kitérve: a bank prognózisa szerint idén 7,5-8 százalékos, átlagos béremelkedés valószínűsíthető, jövőre pedig még nagyobb, akár 9 százalékos is.
A magyar infláció ismét visszállt a régiós trendbe, van egy jelentős dezinflációs folyamat, még ha meg is torpant az előző hónapban. A következő hónapban ismét kis csökkenés várható, 4 százalék alá is benézhet az infláció. Jövő évre is hasonló folyamat várható, amennyiben kivezeti a kormány az árrésstopokat.
Ezt is ajánljuk a témában
A gyógyszerek árcsökkenése nyáron már érezteti kedvező inflációs hatását.
A jegybanki alapkamattal kapcsolatos várakozás ennek megfelelően az, hogy idén maximum ősszel várható egy kamatcsökkentés, 25 bázispontos lépcsőkre lehet csak számítani. A forint árfolyama egyébként stabil, nem várhatóak jelentős kilengések a következő hónapokban. Németh Dávid az euróval szemben a 395-410-es sávot tartja reálisnak. Jelenleg lassú erősödésben van a magyar fizetőesztköz.
„Amennyiben le tudna menni 400 alá tartósan az árfolyam, az előrébb hozhatja a kamatvágást szeptember-október környékére, ha marad a jelenlegi szint, akkor év végén várható csak vágás” – húzta alá Németh Dávid.
Nyitókép: Florent VERGNES / AFP